Mikroemlősök és makroparaziták, Makroökonómia
Makroevolúció A faj szintje felett megvalósuló evolúciós változások a makroevolúció vizsgálati körébe tartoznak. Ez a vizsgálati szint áttekinti és választ keres a valaha élt taxonok diverzitására és kihalására.
Gazdasági ciklusok A benzin lehelet okozza kezdetei[ szerkesztés ] A gazdasági körforgás számszerűsített modellje François Quesnay Tableau mikroemlősök és makroparaziták c. Adam Smith és David Ricardo műveiben még nem válik szét a mikro- és a makroökonómia. A korabeli angol gazdaságpolitikában a láthatatlan kéz és a laissez-faire -elmélet uralkodott, vagyis hogy a válságokat a kormányzati intézkedések okozzák, és beavatkozás nélkül, magára hagyva előbb-utóbb helyreáll a gazdasági egyensúly.
Lásd: Say-dogma. A makroökonómiához igen közel álló marxi gazdaságelmélet ekkor marginális maradt a közgazdaságtanon belül.
A modern makroökonómia elképzelhetetlen volt addig, amíg nem készültek az egyes nemzetgazdaságokról összesített számbavételek. A rendszeres statisztikai adatgyűjtéshez, az adatok feldolgozásához speciális kormányzati intézményekre állami statisztikai hivatalokra van szükség.
A lényeg: A kétnemûség nagyon elterjedt az élõvilágban, és már nagyon korán megjelent az eukarióta egysejtûeknél, mint szinte minden fontos újítás. Ebbõl azt feltételeznénk, hogy a mechanizmus, mely által a hím- és nõi funkciók kialakulnak, szintén nagyon õsi és egységes.
Ezek csak a A számítások elvégzéséhez a modern matematikai háttér, elsősorban a valószínűségszámítás elméletének kidolgozására, valamint megfelelő adatfeldolgozási és számítási kapacitások, azaz a modern számoló- és számítógépek megjelenésére is várni kellett.
A modern gazdaságstatisztikai módszerek egyik első kidolgozója Simon Kuznets volt. Az as évekig a legtöbb közgazdasági elemzés az egyes vállalatokra és piacokra összpontosított; a 'as évek elejének nagy világválsága hatására azonban gyors fejlődésnek indult a makroökonómia tudománya. Eme időszak talán legfontosabb egyénisége a sokak által az egész tudomány atyjának is tekintett John Maynard Keynes volt, aki az aggregált kínálat modelljének segítségével magyarázta a foglalkoztatás és a termelés mikroemlősök és makroparaziták.
Az ő gondolatain alapul az ún.
Látták: Átírás 1 Parazitizmus Def.
A közgazdaság-tudomány művelői sokáig küszködtek azzal, hogy összebékítsék a makroökonómiai és mikroökonómiai modelleket, valahogyan összhangot teremtsenek a két, kezdetben élesen elkülönülő diszciplína között. Az es évektől kezdve terjedtek el a makroökonómiai jelenségek vizsgálatához használt mikroökonómiai megalapozottságú modellek, melyek segítségével feloldhatóak voltak a két tudományág elméletei közt feszülő ellentmondások.
A Nobel- emlék díjas közgazdász, a holland Jan Tinbergen alkotta meg az első átfogó nemzeti makroökonómiai modellt, amelyet először csak Hollandiábanmajd a második világháború után az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban is alkalmaztak.
Makroökonómiai iskolák, irányzatok[ szerkesztés ] A keynesianizmusamelynek középpontjában a nemzetgazdaságban stabilnak tartott fogyasztási függvény segítségével megalkotott aggregált kereslet áll. Az iskola követőei szerint az üzleti ciklusok következményei munkanélküliség, infláció a fiskális és a monetáris politika segítségével enyhíthetők.
A Milton Friedman nevével fémjelzett monetarizmus a nemzetgazdaság legstabilabb összefüggésének ezzel szemben a pénz keresleti függvényét tekinti.
A monetarizmus elsősorban a keynesiánus gazdaságpolitikákkal együtt járó magas inflációval szemben kialakult irányzat, ami szerint az infláció mindig monetáris jelenség. Vitatják a fiskális politika hatásosságát, mivel a kormányzati, a gazdaságot egyensúlyától eltérítő beavatkozásokat a pénzpiac a kamatok és az infláció változásával a pénz értékének változásával korrigálja. Ezen kívül az irányzat hívei szerint az inflációt, vagy deflációt nem aktív keresletszabályozó politikával érdemes kordában tartani mint ezt a keynesianisták ajánljákhanem a gazdaság pénzkeresletéhez igazodó és előre kiszámítható pénzkínálattal.
Az Újklasszikus irányzatamely a makroökonómiai jelenségeket egyének haszon-maximalizáló viselkedésére alapozott modellekkel magyarázza.
Makroökonómia
Az iskola legismertebb eredménye, hogy a haszon-maximalizálás axiómáját kiterjesztette az emberek jövőre vonatkozó várakozásaira, azt feltételezve, hogy az emberek a jövőre vonatkozó legjobb tudásuk szerint hozzák meg döntéseiket racionális várakozások. Az Újkeynesiánus irányzatmely részben az újklasszikus makroökonómia elterjedése hatására jelent meg. Az irányzat kialakítói a keynesi közgazdaságtan számára próbáltak mikroökonómiai megalapozottságot biztosítani, azáltal, hogy rámutatnak azokra a valós piacok működésében található hibákra, tökéletlenségekre, amelyek indokolttá teszik a keresletszabályozást.
A kínálat-oldali közgazdaságtan irányzata Az ún. Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
