Ifa 4 helmint panelhez,
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Ezek a bizonyos nagy elbeszélések persze már Jean-Francois Lyotard előtt is léteztek, mégis valahogy úgy alakult, hogy reflexív, posztmarxista filozófusként először ő mutatott rá markánsan és széles látókörűen ezen elbeszélések korlátjaira, elhasználódására és hiteltelenné válására.
A szöveg, amely — jegyezzük meg jól — egyáltalán nem reflektál a képzőművészetre, igen sikeressé vált, számos vitát élt meg, és idézettsége talán csak Top készítmények férgek számára Kuhn legendás könyvéhez mérhető.
A kulturális politika és a kritikusi praxis egyik lehetséges retorikai fegyvere, amely éppen azért képes nagy pusztítást okozni vagy legalábbis komoly elrettentő erőt képviselnimert rendkívül nagy a szórása. Tessék mondjuk egy nagy kaliberű, lefűrészelt csövű vadászpuskára gondolni, amely ugyan pontatlan, de hét méterről simán lerombol egy közfalat.
- Az ASUS is beállt a Windows Mixed Reality csatasorába - HWSW
- Test válasz a paraziták kezelésére
- Megszabadulni a férgektől a kátránnyal
- Balkon__9 by Balkon - Issuu
- Laptop, notebook újdonságok a berlini IFA ról
- A cég emellett a Berlinben rendezett kiállításon két új Flip hibridet is bemutatott, melyek egyike a gyártó szerint a világ legvékonyabb hasonló notebookja.
- Mikor frissül a telefonom?
- A paraziták vért fújnak
Az erős fegyverek pedig viszonylag gyorsan eljutottak a volt keleti blokk országaiba is. A kilencvenes évek magyarországi generáció- és szemléletváltása például jórészt a Kuhnhoz és a Lyotardhoz hasonló, nagy kaliberű elméleti fegyverekkel vívták meg, és talán ennek is köszönhető, hogy szinte senki sem szenvedett komoly sérüléseket.
Ez két okból is probléma. Egyrészt azért, mert most már összevissza lövöldöznek velük, és olyan vitákban használják őket érvként, amihez Kuhnnak vagy Lyotardnak semmi, de semmi köze sincs.
Századvég, Budapest, Gondolat, Budapest, Ezzel a horizonttal csak az volt a baj, hogy a magyar modernista művészet utáni története mindmáig megíratlan, így egyrészt olyan művészek kerülnek a barikád másik oldalára, akiknek volna miért harcolni egymással is, másrészt a retorika jellegéből elég már a múltból adódóan nem is eshet szó arról a modernista paradigmáról, amelyet az említett szerzők le óhajtottak váltani egy-vagy több másik paradigmával.
Generáció- és ifa 4 helmint panelhez a kilencvenes évek magyar művészetében, és András Edit: Fájdalmas búcsú a modernizmustól. Az átmenet időszakának terhei.
In: Néray Katalin szerk. Velencei Biennálé Magyar Pavilon katalógus, Budapest, Továbbá: Sturcz János: Üzenet a mestereknek. A kortárs magyar művészet megítélésének és önértékelésének problémáiról az átmenet időszakában. Persze annak is megvan a maga oka, hogy miért nem teszik ezt.
Jobban mondva: megvolt, és meg is van. Fennebb említett kritikusok olvasásával és továbbgondolásával ugyanis az a probléma, hogy ők bizony amerikaiak. Vagyis nemhogy nem magyarok, de még csak nem is európaiak.
IFA 2016: Yoga tableteket hozott a Lenovo
Eme érvet régen nagyon komolyan alátámasztotta a vasfüggöny léte, ma pedig komolyan indokolhatóvá teszi a berlini fal kísértete. A gond csak annyi, hogy — kolonializmus ide, önkolonializáció oda — az amerikai eredetű diskurzus mára tényleg globálissá vált, így ha nem olvassuk és nem használjuk, akkor továbbra is láthatatlan marad a kortárs magyar képzőművészet.
- Mérgező hivatalos weboldalon vásárolni
- Helminth tudomány
- Вообще-то ему очень нравилась Алистра, и он надеялся, что ее влияние поможет Элвину приспособиться к жизни в Диаспаре.
De talán még ennél is nagyobb probléma, hogy láthatatlanok maradnak olyan művek, amelyek például nem — vagy éppen nem látványosan — illeszkednek be a kilencvenes évek paradigmaváltó művészetébe, amely formailag az installációkat, tartalmilag pedig a társadalmi érzékenységet mondjuk a Polifónia és a Vízpróba kristályosodási pontjai körül kultiválta. A továbbiakban egy ilyen műről, illetve műcsoportról lesz szó, Uglár Csaba es fekete festményeiről, amelyek meglepő módon még ma, tizenöt év távlatából is aktuálisnak és erősnek tűnnek.
Annyira erősnek, hogy akár még újrafestésük is vállalható művészi tett lehet a kereskedelmi galériák szép új világában. Ezek a kitérők konkrétan két ifa 4 helmint panelhez célt szolgálnak. Egyikük bevezet a nyelvi fordulat régi és kissé feledésbe merült világába, azt állítván, hogy a kritika lényege nem az értékelés, hanem a szótár.
Másikuk pedig ahhoz kínál virtuális fegyvereket, de legalábbis protéziseket, hogy a festészet még mindig lehet radikális, kritikai médium, ha nem hajol 5 Magyarországon Krauss vagy Fried egyetlen egy könyvét se fordították le, Greenbergtől pedig csak az es Avantgárd és giccs olvasható magyarul, de érdemes megjegyezni, hogy a hetvenes években még a sztálinizmust bíráló utolsó passzust nem tették közzé.
Azt is tanulságosnak gondolom, hogy a technorealizmus-vitában Mélyi József ebből a szövegből idézett egy olyan passzust, amelyik nem a képzőművészet médiumára vagy tartalmára reflektált, hanem társadalmi funkciójára és ideológiai felhasználására. Magyarul a tanulmány két részben jelent meg, egymástól függetlenül: Avantgarde és giccs. In: Józsa Péter szerk.
A jövő már a kezünkben
In: Gillo Doerfles: A rossz ízlés antológiája. Az előbbi az eredeti tanulmány első három fejezetét, az utóbbi pedig a harmadik és negyedik fejezetét tartalmazza.
- Próba - Mobilarena Hozzászólások
- Férgek jelei és hogyan lehet megszabadulni tőlük
- Rebarbaragyökér paraziták
- IFA Yoga tableteket hozott a Lenovo - PROHARDVER! Tablet / IFA blog hír
- Fontos Bónuszoddal október ig foglalhatod le utazásod a kiválasztott csomagnak megfelelően, a szabad helyek függvényében.
- Kapcsolat A jövő már a kezünkben Szeptember elején került megrendezésre az év egyik legnagyobb elektronikai expója, az IFAahol számos lenyűgöző kütyüt mutattak be a gyártók.
- Paraziták bennem
Uglár Csaba Cím nélkül Radikális festészet Ez a nyelvi kitérő elsősorban a helyről és az időről szól, vagyis azokról a nyelvjátékokról és nyelvi játékokról, amelyek minden egyes kritikai szöveget és minden egyes műalkotást meghatároznak. Uglár fekete festményei a festő emlékei szerint először ben, ifa 4 helmint panelhez Újlak csoport Tűzoltó utcai terében voltak kiállítva Baranyai Levente és Korodi János festményeivel együtt.
Az is tudható, hogy Uglár Károlyi Zsigmond növendéke volt, aki a kilencvenes évek elején, a Képzőművészeti Főiskolán monokróm kurzusokat tartott diákjainak.
Eme radikális, monokróm kísérletek akkoriban ugyan kaptak némi publicitást jórészt Páldi Lívia jóvoltábólde meghonosodni nem nagyon tudtak a budapesti művészeti életben. A nyilvánvaló az, hogy a posztszocializmus és a régóta esedékes intellektuális és piaci felzárkózás lázában a monokróm vásznak egész egyszerűen unalmasnak tűntek.
Pontosabban Páldi Lívián és Gál Andráson kívül nem nagyon volt senki, aki ne látta volna őket unalmasnak, mivel ehhez ismerni kellett volna a monokróm festészet elméleteit és ideológiáit.
Eme ismeretek hiánya jelentette tehát a kevésbé nyilvánvaló okot, melyhez még egy további is társult, melyet a hely-specifikusság hiányaként lehetne definiálni. A radikális festészettel nem csak az volt a gond, hogy idegen testként ízesült a magyar művészet konstruktivista hagyományához, mely a MADI alkotóin keresztül a kilencvenes években is életképes volt, hanem az is, hogy nem sokan gondolták, hogy egy vörös vagy egy fekete vászonnal ki lehetne fejezni hely- és ideológia-specifikus tartalmakat.
Mégpedig olyan helyspecifikus tartalmakat, amelyek felmutatásával a magyar művészet érdekessé tehetné magát a volt keleti blokk országai között, ahol egyrészt a Lipcsei iskola, másrészt pedig a délszláv háború jelentette a legfontosabb technikai, illetve ideológiai vonatkoztatási pontokat. Így aztán a monokróm festészet szép lassan, úgy nagyjából a Legkevesebb című kiállítás8 tájékán, kiveszett a honi művészeti életből, miközben azért hátrahagyott néhány figyelemreméltó alkotást is.
Beszélgetés Gál Andrással a Szín önálló élete című kiállítás kapcsán. Ernst Múzeum, Budapest, Lásd erről: Készman József: Az avantgárd avantgárdja?! Egyéves a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet.
