Mérgező összetétel alkalmazása, Mérgező összetevők a natúr- és bio izzadásgátlókban - Dívány

Részletes méregtan: Nemfémes elemek és egyéb toxikus szerek mérgező összetétel alkalmazása mérgezések Kovács Péter, Kelemen Károly Egyes nemfémes elemek okozta mérgezések A toxikológiai fejezet további részeiben a mérgezéseket vegyes csoportosításban tárgyaljuk. Ezért a nemfémes elemekhez tartozó mérgek többségét nem itt, hanem később, mérgező összetétel alkalmazása szempontok — például halmazállapot mérgező gázok vagy hatás maró szerek, vérmérgek — szerinti csoportosításban tárgyaljuk, itt csupán a szilícium néhány vegyületét és a foszfort ismertetjük röviden.

Szilícium Az erősen alkalikus vízoldékony szilikátokat, a kovasav Na- és K-sóit vízüveg formájában használják számos területen. A nyálkahártyák lokális károsodását, esetleg felmaródását okozzák; a terápia tüneti.

A vízben oldhatatlan kvarckristályok a silicosis néven ismert pneumoconiosis okozói: belégzés útján a tüdőbe kerülnek, behatolnak az interstitiumba, és mérgező összetétel alkalmazása fibrosist indítanak meg. Rendkívül fontos a profilaxis, mert a folyamat irreverzibilis.

Azbeszt Az azbeszt szintén por formában a tüdőbe kerülve okoz megbetegedést: az asbestosis néven ismert diffúz tüdőfibrosist. Az azbeszt carcinogen, az exponáltakban többnyire csak 20—40 év után fejlődik ki tüdőrák vagy mesothelioma. Az asbestosis kezelésére eredményes eljárás nem ismeretes, fontos a profilaxis.

Foszfor Az elemi foszfor két formában — vörös és sárga — fordul elő. Míg a vörös foszfor, amely oldhatatlan rizsféreg kezelés nem illékony, nem mérgező, addig a sárga foszfor veszélyes méreg. Mióta a sárga foszfort tartalmazó gyufákat a Az iparban aránylag ritkán használják. A foszfor 0,05—0,10 g mennyiségben halálos mérgezést okozhat, gőze is mérgező. Vegyületei — a foszforhidrogén, az alkilfoszfátok és a kellően fel nem hígított foszforsav kivételével — veszélytelenek.

A farmakológia alapjai

A foszfor mérgező összetétel alkalmazása bőrön égési sebeket, nehezen gyógyuló, mély nekrózist okoz. Bevétel esetén a gyomor rendkívül heves izgalmát váltja ki hányás, fájdalom, esetleg shock. A kezdeti viharos szakaszt követően a beteg 2—3 napig jól érezheti magát, és csak ezután jelentkezik a felszívódott foszfor legfontosabb hatása: a májártalom, amely napok alatt atrophia hepatis flaváig súlyosbodhat.

Rendkívül mérgezők a foszfornak hidrogénnel alkotott gáznemű vegyületei, a foszfin PH3, foszforhidrogén és a difoszfán P2H4amelyek kalcium-karbidból való acetilénfejlesztés kapcsán keletkeznek, mivel a karbid szennyezésként általában kalcium-foszfidot is tartalmaz.

Foszforhidrogén szabadul mérgező összetétel alkalmazása a rovarok és rágcsálók irtására használt, cink-foszfidot, kalcium-foszfidot vagy alumínium-foszfidot tartalmazó készítményekből is nedvesség vagy savak hatására. Hányás, fejfájás, légszomj után toxikus tüdőoedema okozza a halált. A mérgezés terápiája tüneti ozmoterápia.

Marószermérgezések Savmérgezés A savak mérgező maró hatását elsősorban a hidrogénion-koncentráció, vagyis a sav disszociációs állandója és koncentrációja szabja meg, de a roncsoló hatás mértéke az anionrész minőségétől is függ.

Nátrium-cianid

Savmérgezések az iparban, a laboratóriumokban és háztartási mérgezés formájában is előfordulnak. A mérgezés súlyossága a lenyelt sav minőségén és mennyiségén kívül attól is függ, hogy üres vagy tele gyomorba jutott-e, és a mérgezés után mennyi idővel került sor racionális terápiára.

A savak a bőrön és nyálkahártyákon koagulációs nekrózist okoznak. A mérgezett szájában és szája körül pörkök keletkeznek. A kénsav fekete, a salétromsav sárga, a sósav és az ecetsav fehér pörköket okoz. Félrenyelés következtében glottisgörcs, glottisoedema alakulhat ki, ami percek alatt fulladásos halálhoz vezethet. Sav lenyelése felmaródásokat okoz a nyelőcsőben és a gyomorban. Ez igen nagy fájdalommal jár: a fájdalom okozta shock újabb halálos szövődményt jelenthet.

A gyomor izgalma kínzó, ismétlődő hányást vált ki. A hányadék kávéaljszerű savhematin. A mérgezett a hányadékot aspirálhatja, ez a glottisoedema újabb veszélyével jár.

Csattanó maszlag leírása:

A sav perforálhatja a gyomrot, életveszélyes shock és peritonitis alakulhat ki. A gyomorból a bélbe kerülő vér a székletet feketére színezi. Ha a mérgezett a közvetlen veszélyeket túlélte, a felszívódó sav okozta acidosis veszélyei fenyegetik légzési zavarok, collapsus, coma.

Súlyos, anuriáig fokozódó vesekárosodás alakulhat ki. Az akut fázis elmúltával a nyelőcsőben és a gyomorban keletkezett pörkök leválása okozhat életveszélyes vérzést, később pedig a pörkök heges gyógyulása következtében a táplálkozást megnehezítő vagy lehetetlenné tevő szűkületek fejlődhetnek ki.

A savmérgezettet nem szabad hánytatni és a gyomormosás is kontraindikált. A lehető leggyorsabban itassunk a beteggel egy-két pohár vizet vagy tejet, mert ezzel a savat felhígítjuk, és a hidrogénion-koncentráció csökkenésével a maró hatás csökken; a szénsavas italok azonban kerülendők. A sav közömbösítésére alkáliákat oralisan nem a parazitákat drognak nevezik adni, mert a közömbösítéskor keletkező hő a helyi korróziós hatást súlyosbítja.

Mérgező kapcsolatok

Különösen veszélyes lenne, ezért tilos e célra a NaHCO3 natrium hydrogencarbonicum, szódabikarbóna oralis alkalmazása, mert a belőle sav hatására felszabaduló szén-dioxid nyomása megrepesztheti az emésztőtraktus falát. A savakat és a lúgokat az aktív szén nem köti meg, alkalmazása tehát ilyenkor kerülendő. A fájdalom csillapítására és a shock megelőzésére ismételten morfint kell adni a mérgezettnek, a shock kezelésére pedig transzfúziót vagy vérpótló szereket és glukokortikoidokat.

A fájdalom csillapítására helyi érzéstelenítő oldatot is szoktak adni oralisan, a perisztaltika és a szekréció gátlására pedig atropint. Szükség esetén tracheotomiát kell végezni. A sérült nyálkahártyák fertőződése esetén antibiotikumok adása szükséges.

A mérgezettet az első napokban folyékony, később pépes ételekkel táplálhatjuk. A szűkületek megelőzését a korai szondakezelés szolgálja, a kialakult szűkületek terápiája mérgező összetétel alkalmazása.

Savgőzök krónikus belégzése ipar a fogakat károsítja. A bőrön harmadfokú égéshez hasonló elváltozást okoznak, a nagy fájdalom és a felszívódó nekrózistermékek ilyenkor is shockot okozhatnak. A bőrről a savakat bő vízzel távolítjuk el, helyes azonban előbb különösen kénsav esetén a maró anyagot száraz ruhával gyorsan leitatni a vízzel való egyesülés okozta hőhatás elkerülésére. A sav eltávolítására a szemből tartósan legalább 20—30 perc folyó vízzel kell mosni a szemet, majd a sérültet azonnal szemorvoshoz kell vinni.

A szem másodlagos fertőzése ellen lokális antibiotikum-profilaxis folytatandó. Néhány sav speciális toxikus tulajdonságai miatt külön említést érdemel. Az ecetsav erythaemát, hólyagokat, töményen fehér pörköket okoz.

1. Ducan és rossz lehelet
2. Terminológia[ szerkesztés ] Néhány kémiai méreg egyben toxin is, ezek olyan természetes anyagok például egyes baktériumok fehérjéiamelyek többek között a tetanuszt és a botulizmust is okozzák.
3. Hátborzongató lehelet reggel

Lipidoldékony lévén a bőrön keresztül is nagy mennyiségben felszívódhat, általános savmérgezést hozhat létre, és hemolízist okozhat. A fluor-hidrogén HF az iparban kiterjedten használt erős sav. Fluorhidrogéngőzök belélegzése nagy koncentrációban azonnal hányást és életveszélyes collapsust okoz, de kisebb koncentrációban is letális lehet.

Mivel először az orrnyálkahártya károsodik, anosmia jön létre, és a továbbiakban a mérgezett nem érzi az irritáló savgőzök jelenlétét. Az oxálsav [ COOH 2] a legveszedelmesebb szerves savak egyike, mivel a savhatáson túl még súlyosabb következményekkel jár, hogy a kalciumot megköti, és vele oldhatatlan csapadékot képez. Hasonló kalciummegkötő képességgel rendelkeznek a vízoldékony oxálsavas sók kálium-oxalát, nátrium-oxalát is, amelyeket rozsdafoltok tisztítására használnak heresóés magánál az oxálsavnál gyakrabban okoznak mérgezéseket.

Az oxálsavból 1—5 g mérgezési tüneteket, 5—15 g halálos mérgezést okozhat. Oxálsavat tartalmaznak egyes növények sóska, rebarbara is. A savmérgezés gastrointestinalis tünetei után a felszívódó oxálsav a vér kalciumát megköti, ennek következtében az ideg- és az izomingerlékenység fokozódik, tetaniás rángások, trismus, tónusos-klónusos mérgező összetétel alkalmazása lépnek fel. A vér kalciumszintjének mérgező összetétel alkalmazása csökkenése a szívműködést is károsítja, vérnyomáscsökkenés, sőt szívbénulás is bekövetkezhet.

Mivel a méreg kiürüléskor a vesében koncentrálódik, a mérgező összetétel alkalmazása oldhatatlan kalcium-oxalát elsősorban a vesecsatornákban csapódik ki, aminek következménye oliguria, anuria és uraemiás halál lehet.

Az oxálsav- és az oxalátmérgezés terápiája a vegyület kalciumkötésén alapszik. Az itt is ajánlott azonnali hígításra lehetőleg tejet kell a beteggel itatni. Óvatos gyomormosást kell végezni kalciumtartalmú oldattal, oralisan Ca-glukonátot vagy CaCl2-ot kell adni a mérgezettnek a gyomor-bél traktusban lévő oxalát megkötésére.

A felszívódó méreg hatásának kompenzálására iv. Lúgmérgezés Sok vonatkozásban hasonlít a savmérgezéshez. Az erős lúgok NaOH, KOH oralis bevétel esetén 10—20 g-os adagban általában letálisak, de már 3 g lenyelése is okozhat halálos mérgezést.

A mérgező hatás erőssége — a savakhoz hasonlóan — itt is elsősorban a pH függvénye. Ennek megfelelően a mosószerként használt erősen bázikus sók, mint a nátriumkarbonát mosószóda vagy trinátrium-foszfát trisóis súlyos mérgezés forrásai lehetnek.

Lúgmérgezések az iparban, a laboratóriumokban, háztartási mérgezésként egyaránt előfordulhatnak. A lúgkövet NaOH nálunk egy időben gyakran használták öngyilkosság elkövetésére is. Az oltott mész [Ca OH 2] szintén az erős lúgok közé tartozik.

• Méreg – Wikipédia
• Mérgező összetevők a natúr- és bio izzadásgátlókban - Dívány
• A parazita azonosítása a székletben
• Helminták emberi paraziták
• Csattanó maszlag - Datura Stramonium - Zöldszerész
• Nézni anime parazita 2020

A lúgok hatása a bőrre és a nyálkahártyára abban különbözik a savakétól, hogy nem koagulációs, hanem kollikvációs nekrózist okoznak. A mérgezés tüneteiben és lefolyásában nagyon közel áll a savmérgezéshez. A bőrön és a nyálkahártyán kocsonyás pörkök keletkeznek, a felmaródás okozta fájdalom shockot, collapsust okozhat. A gyomorba jutó lúg hányást vált ki, félrenyelés vagy a hányadék aspirációja glottisoedemát, glottisgörcsöt okozhat.

A nyelőcső és gyomor perforációjának veszélye mediastinitis, peritonitis még nagyobb, mint savmérgezés esetén.

Veszélyes anyagok: vegyi és biológiai tényezők

A felszívódó lúg alkalosist okoz. A plazmakalcium ionizációjának mértéke a pH függvénye. Savanyú pH elősegíti, lúgos pH gátolja az ionizációt.

Mivel az ideg- és izomrendszer ingerlékenysége az ionizált kalcium szintjének függvénye, a lúgmérgezés az oxálsavmérgezéshez hasonló kalciumhiányos tetaniát, görcsöket okozhat annak ellenére, hogy a laboratóriumi módszerekkel meghatározható összkalciumszint a plazmában változatlan marad.

A súlyos alkalosis károsítja a parenchymás szerveket, a vesekárosodás következtében oliguria jelentkezhet, a központi idegrendszer vasomotorközpont károsodása letális kimenetelű lehet.

A savmérgezéshez hasonlóan a szubakut szakban pörkleválás és életveszélyes oesophagus- illetve gyomorvérzés, a krónikus szakban pedig a kollikvált területeken kialakuló kiterjedt hegesedés okozta szűkületek fenyegetnek.

A nyelőcsőszűkületek olyan mértékűek, hogy a mellüregi plasztikai eljárások bevezetése előtt a mérgezettek néha a progrediáló hegesedés miatt 1—2 év múlva haltak meg inanitio következtében. A lúgmérgezés terápiája megegyezik a savmérgezésével.

A heges szűkületek megelőzésére korán meg kell kezdeni a puha szondával való tágítást. Oralis bevétel esetén úgy hat, mint a többi lúg, azonban illékony lévén gőzei is erősen mérgezőek.

Az ammóniagőzök a nyálkahártyán vizet vonnak el, és NH4OH képződik, így a szemet károsíthatják, glottisgörcsöt, glottisoedemát, sőt tüdőoedemát is létrehozhatnak. Mérgezések radioaktív izotópokkal és a kémiai sugárvédők A radioaktív izotópokat számos területen tudományos kutatás, mérgező összetétel alkalmazása, orvosi diagnosztika és terápia használják.

Bár alkalmazásukat a sugárkárosodások megelőzését szolgáló szigorú előírások szabályozzák, még békés viszonyok között is előfordulhat, hogy egészségkárosodást okoznak. Ezt külső forrásból eredő mérgező összetétel alkalmazása vagy az emberi szervezetbe bejutó belső kontamináció, inkorporációilletve a test felszínére kerülő külső kontamináció radioaktív anyag idézheti elő.

Csattanó maszlag története:

Tömeges emberi sugársérülést először az ben Japánra ledobott két atombomba okozott. Ugyancsak tömeges sugárártalmat okozhat a nukleáris fegyverek kísérleti felrobbantása. Az ötvenes és hatvanas években — a légköri atombomba-robbantási kísérletek betiltása előtt — elsősorban a 28 éves felezési idejű és a csontokban lerakódó 90Sr koncentrációja nőtt meg a légkörben.

További fontos információ forrásai az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet honlapja www. További, nagyobb földrajzi területet és jelentős populációt érintő sugárszennyeződést okozhat az atomipar radioaktív hulladékának nem megfelelő kezelése, amire sajnos már volt példa.

Egyenként kisebb populációt érintő, de tragikus kimenetelű eseményeket okozott több helyen is a sugárforrásokkal tudatlanságból, felelőtlenségből való visszaélés; az ilyen eredetű balesetek a XX. E háromféle eredetű sugárártalomra röviden ismertetünk egy-egy példát.

Csattanó maszlag – Datura Stramonium

A nyilvántartások szerint — Az A sérült reaktorból a légtérbe jutó, legalább 4 × Bq-re millió Ci becsült radioaktív szennyezés főbb komponensei a 8 napos felezési ideje miatt viszonylag rövid ideig tartó környezetszennyezést okozó Férgek a májban és a sokkal tartósabb, 30 éves felezési idejű, az anyagcserében a káliumhoz hasonlóan viselkedő Cs volt.

Bár a szennyeződés csaknem az egész északi féltekén észlelhető volt, súlyosabban a Csernobil körüli kb. Hazánkban a csernobili eredetű szennyeződésből eredő, paraziták a testemben tls balesetet követő 50 év alatti sugárterhelést csupán kb.

Jelentős környezetszennyezés forrása volt a Cseljabinszk közelében ban megindított, katonai célokra plutóniumot termelő üzem. A radioaktív hulladék egy része a Tecsa folyóba került, amelynek partján több településen mintegy harmincezer ember élt.

A szennyeződés az időközben megtett intézkedések ellenére az ötvenes évek közepéig folytatódott, és az egyik mérgező összetétel alkalmazása túlhevülése miatt ben bekövetkezett robbanás egyszeri nagyobb mennyiségű radioaktív szennyeződéssel súlyosbította a helyzetet. Csaknem ezer embernél diagnosztizáltak krónikus sugárbetegséget. Ez várhatóan tovább pontosítja majd a radioaktív anyagok humán toxikológiájára vonatkozó, nagyrészt az említett tragikus események áldozatain tett megfigyelésekből származó ismereteinket.

A sugárforrásokkal való visszaélés egyik ismert példája ben történt Brazíliában, egy Goiania nevű városban, ahol egy elhagyott kórházépületben őrizetlenül maradt, korábban terápiás célokat szolgáló Cs sugárforrást eltulajdonítottak.

A tettesek egy-két nap múlva hánytak, hasmenésük volt, és a sugárbetegség e prodromális tüneteivel orvoshoz is fordultak, de csak több hét múlva derült ki, hogy panaszaikat mi okozta.