Mint egy éven át egy gyermek pillantása

Az új pedagógiai programban és kívánalmakban a gyermek iránti szülõi és felnõtt érdeklõdés radikális változása fejezõdött ki. Nincs most terünk annak bemutatására, hogy a kora újkortól kezdve miként változott a gyerekkor fogalma és a felnõttek gyerekekhez való viszonya.

Ariés úttörõ munkája és a nyomában az utóbbi évtizedekben kibontakozott történeti kutatás alapján ma már sokat tudunk arról mint egy éven át egy gyermek pillantása folyamatról, amely elvezetett a gyermekközpontú polgári család és a gyermekkultusznak hódoló modern társadalom kialakulásához Ariés Holott az utóbbi, amely érthetetlen a gyermekkor változó fogalmának, a felnõttek értékrendjében és attitûdjében bekövetkezett változások tudatosítása nélkül, jól mutatja a folyamat általános jellegét.

Ottó, avagy egy gyermek emléke

Természetesen ez az a terület, amely többnyire késve jelent meg vagy vált fontossá a gyermeki világ fokozatos átértelmezése során, mert a társadalom legalsó rétegeinek, nemegyszer éppen marginális csoportjainak az utódjait érintette, s mert kifejezetten szociálpolitikai feladatokat vetett föl.

Márpedig a klasszikus liberális elveken nyugvó szabadversenyes társadalom nem tartotta legitimnek az intézményes, különösen pedig az állami szociális gondoskodást, amelynek ezért csak szûk érvényesülési teret hagyott. A szüleiktõl elhagyott és nyomorban tengõdõ kiskorúak sokáig nem keltettek túl sok szánalmat a felnõtt társadalomban, legalábbis nem akkorát, hogy intézményes segítségükre siettek volna.

Az ilyen kiskorúak a Róluk, helyesebben egyik jellegzetes alakjukról írja a múlt század végi budapesti hírlapíró, hogy e magányos kóborló gyermekkoldusok némelyike utcasöprésre adta a fejét. A hazai gyermek- és ifjúságvédelem intézményi fejleményei között az árvaházak említhetõk szinte egyedülinek, amelyek mint iskolától elkülönült szervezetek elsõként létesültek a Mária Terézia alapította az elsõ árvaházakat, és számuk valamivel több mint egy évszázad során megsokszorozódott: a múlt század végén az országban már közel száz árvaházban több mint 3 ezer csecsemõt és gyermeket gondoztak Csorna A lelencház a sorrendben másodikként jelent meg a gyermekvédelmi intézmények között: nálunk ben állították fel - alapítványi formában - az elsõ elhagyott gyermekek gondozására hivatott lelencházat.

• Mint egy gyermek pillantása - A születés után | Dr. Szőke Henrik
• Hirtelen óriási változásokon megy keresztül: fizikai és élettani önállósulásának egyik legnagyobb lépését teszi meg.
• Thai tablettákat férgekkel vásárolni

Mindamellett a talált és törvénytelen gyerekek jogi védelme továbbra is megoldatlan maradt. A pesti hatóságok ben elrendelték ugyan, hogy az elhagyott gyerekeket gyûjtsék össze és helyezzék el családoknál.

Ennek megfelelõen ben 80 talált gyereket gondoztak. De mindez csepp volt a tengerben. A megoldást az is késleltette, hogy a lelencház intézményét a városi és állami hatóságok nem pártolták, az intézetek felállítását szorgalmazó társadalmi egyesületeket nem vagy alig támogatták, mint ahogy ban a Lelencügyi Társulatot sem Csorna Az as évektõl kezdték kiterjeszteni az egészségügyi ellátást egyrészt a szülõ nõkre, másrészt a csecsemõkre és kisgyermekekre: ban Buda egy újonnan épült kórházában szülészeti osztályt nyitottak vagyontalan terhes nõk és házasságon kívül szülõ nõk részére.

Pesten a Rókus Kórházban viszont már tõl folyt ilyen ellátás Csorna Az egészségügy terén a Pesti Szegény Gyermekkórház-egylet által alapított, késõbb Stefániának elkeresztelt józsefvárosi intézmény a legfontosabb.

Az ben életre hívott kórház célját így szabta meg alapszabálya: "szegény és szûkölködõ szülõk beteg gyermekeit születési hely és valláskülönbség nélkül orvosi ápolásban és ellátásban részesíteni; továbbá gyermekgyógyászat fejlesztése tekintetébõl e szakbeli és gyakorlati elõadások által a kezdõ orvosoknak önképzésre alkalmat szolgáltatni".

Az es alapszabály is változatlanul ezt a férgek gyógyszere Giardia jelölte meg.

Kezdetben Budán 3, Pesten 2 óvoda létesült, ám számuk ig re, ig ra emelkedett az országban. A Pesti Bölcsõde Egylet ugyanakkor ben létesítette az elsõ bölcsõdét. A gyermekvédelem és a fiatalkorúak szociális gondozása tehát a társadalmi öntevékenység, az egyleti karitász kizárólagos területe lett.

A budapesti egyletek bõl származó jegyzékének tanúsága szerint 11 ilyen szervezet mûködött a városban, ebbõl 5 foglalkozott kisdedóvók fenntartásával, az ún. Fröbel-féle módszer alkalmazása útján; 4 egylet árvaházat, ritkábban lelencházat mûködtetett és egy-egy szervezet bölcsõdét, illetve gyermekkórházat tartott fenn Vargha Az elhagyott és gondozásra szoruló kiskorúak intézményes gondozása tehát egészében elhanyagolt volt.

Ezen a téren a gyér számú egyesület önmagában keveset tehetett, különösen azért, mert hatósági támogatást sem igen kapott. Az ben a Károlyi család, s közvetlenül Károlyi Klarissza grófnõ kezdeményezésére, valamint anyagi közremûködésével alapított Budapesti Elsõ Országos Gyermekmenhely- gyermekmenedékhely- egyesület, e szervezetek sokáig legjelentõsebbike vállalta az elhagyott gyerekek intézményes ellátását 7 éves korukig.

Egyedül ez az egylet késõbbi tevékenységérõl bõven lesz még szó kapott pénzügyi támogatást a várostál.

Férgek szalagféreg tünetei Parazita gyogyszerek az emberi testben A rendezvénysorozat programjaiban a sprituális élmények és programok szerepe kiemelten fontos, a zongoraművész idei koncertje pedig tökéletesen illett a fesztivál szellemiségéhez: augusztus 7-én éjjel Olivier Messiaen Húsz pillantás a gyermek Jézusra című alkotását adta elő. A gyerekek földi élete már jóval a születés előtt kezdetét veszi.

A fõváros ekkor már nem árvaszéki, hanem szociális igazgatási, vagyis szegénypolitikai problémaként tekintett az elhagyottsági ügyekre. A lelencügy ellátását ti. A nyolcvanas évtized végétõl ismert adatok szerint ez a hatósági lelencgondozási támogatás azt jelentette, hogy az egyesület a gondozottak negyedét, legföljebb a harmadát látta el a maga költségén, a többiek terhét a város viselte.

1. Kenet az enterobiosishoz gyermekeknél, hogyan kell bevenni
2. A gyermekek helminthiasisának kezelésére vonatkozó klinikai iránymutatások
3. Platyhelminthes planáris test burkolás

A gondozásba vett gyerekek száma természetesen igen szerény: a kilencvenes évtized végéig, amikor is hirtelen megváltozik a helyzet, és fõ között ingadozott évi átlagban Csorna 3. Röviden utalni kell még arra, hogy a hazai gyermekvédelem intézményes gyakorlata és jogi szabályozása szinte az egész mint egy éven át egy gyermek pillantása Így, mint szó volt róla, mint egy éven át egy gyermek pillantása század második felében és fõként a kiegyezés után, az árva és elhagyott gyermekek zárt intézeti elhelyezése és gondozása vált az egyesületi és a csekély hatósági tevékenység elsõrendû tárgyává.

Ugyanakkor úgyszólván teljesen ismeretlennek számított a nélkülözõ, tehát anyagilag elnyomorodott gyermekek segélyezése. Ezt a községi illetõség alapjára helyezett szegénypolitika keretébe utalták, igazgatási rendészeti feladatként, mint a felnõtt szegénység "kezelésére" szolgáló községi segélyezés egyik alesetét. Nem merült még fel ekkoriban a család által veszélyeztetett gyermekek jogi és erkölcsi védelme sem, melynek századunk elején az "erkölcsi elhagyatottság" kategóriája lesz adminisztratív címkéje.

Ugyanígy nem létezett ekkoriban semmilyen formában a züllés és bûnözés útjára sodródott gyermekek és fiatalok gondozása, "jó útra" térítése sem, ennek jogi szabályozása szintén csak századunk elején történik meg. Végül a néhány e célra rendelt intézmény - mint a Stefánia gyermekkórház - ellenére ellátatlan maradt a szegénysorsú beteg gyermekek zöme, mert senki sem vállalta az ingyenes gyógykezelésre szorulók orvosi ellátásának finanszírozását.

A helyzet ebben a tekintetben csak tól változott. Az ipari szociálpolitika keretében külön a gyermekek és a nõk védelme többnyire csak elvi intézkedésekben nyilvánult meg, s jócskán elmaradt a korabeli nyugat-európai normáktól lásd Heller Tanulmányomban a hazai gyermekvédelem történetének azt a fordulópontját kívánom megvizsgálni a fõváros példáján, amikor a századfordulón az állam ténylegesen is bekapcsolódik e tevékenységi körbe.

Arra keresem a választ, hogy az addig meghatározó társadalmi karitász miként alakult át az állami szociálpolitika kereteinek ilyen irányú kitágulásával a gyermekvédelem meghatározott ágaiban. Az árvasági és elhagyottsági lelencgondozási kérdések szociálpolitikai kezelésének társadalmi és állami összehangolása, köztük az új munkamegosztás kialakítása került ekkor napirendre.

Tanulmányomban nagy hangsúlyt helyezek a társadalmi karitász intézményeinek jellemzésére, rekonstruálni kívánom azt, hogy a gyermekgondozással foglalkozó legfontosabb budapesti egyesületek miként igyekeztek megfelelni alapszabályba foglalt céljaiknak.

A zárt intézeti gyermekvédelem elõtt Mint említettem már, a kiegyezést követõ idõben Pesten és Budán megalakult néhány olyan társadalmi egyesület, mely tevékenységének fõ céljaként az elhagyott gyermekek, a lelencek intézeti gondozását és nevelését jelölte meg. Megjelenésük újdonság volt, hiszen addig csak a Utalhatunk itt a Mindamellett az es évek elején az összes, zömmel felekezeti, árvaházban együttesen is csak mintegy gyermeket láttak el Vörös Az intézmények további körébõl megemlíthetõ az ben alakult Pesti Bölcsõde Otthon, amely otthon dolgozó "kézmûvesek" négy évnél fiatalabb gyermekeinek az ellátását vállalta.

Világos a cél: az iparosodás mind több munkáscsaládban tette lehetetlenné az újszülöttek és a kisgyermekek gondozását, miután a nõk otthon bedolgozói bérmunkát végeztek.

Az "otthonmunka" mint sajátosan nõi keresõ tevékenység mint egy éven át egy gyermek pillantása Ehhez képest igen szûk hálózat jött létre, pontosabban: az intézményrendszer a rászorultak meglehetõsen csekély hányada számára vált elérhetõvé.

Az említett egyesületi bölcsõde - mely csak ban jutott önálló épülethez a Baross utcában - és között csupán gyereket látott el Vörös Hasonló a helyzet a kisdedóvás ügyében is.

Jóllehet e téren a társadalmi kezdeményezés Brunszvik Teréz óta mindig is élénkebb: már ban egyesület szervezõdött az intézmény elterjesztése céljából.

Az es évek végi elsõ rendszeres egyleti adattár szerint az ben alapított Józsefvárosi Kisdedóvó Egylet, az ben alakult Frõbel Nõegyesület, az ben létesült Ó-budai Frõbel Nevelési Nõegylet üzemeltetett kisdedóvót.

Az as keletkezésû Országos Kisdedóvó Egyesület már az intézmény országos elterjesztését tekintette feladatának. Az utóbbi kivételével az óvodafenntartó egyesületek roppant szegény szervezetek; vagyonuk jó esetben sem érte el a 20 ezer forintot, míg például a Pesti Elsõ Bölcsõde Egylet vagyona nyilvánvalóan az intézményt magába foglaló ingatlan értéke ezer forintnak felelt meg Vargha Ami jól mutatja: a szóban forgó társadalmi szervezetek mint óvodafenntartók kevés gyermek ellátását végezhették.

Vargha Gyula egyesületi adattárának összeállítása évében, ben alakult a századvég és századforduló évtizedeinek egyik legszámottevõbb ilyen jellegû társadalmi egyesülete, a Fõvárosi Szegény-Gyermekkert-Egylet.

A szervezet alapszabályba foglalt célja: "A fõváros területén éves gyermekek számára vallási különbség nélkül kisdedóvodákat felállítani. Ezen óvodákban különösen a munkásosztály gyermekei, mely kenyérkeresete miatt akadályozva van a kisdedeket a szükséges ápolás és nevelésben részesíteni, fognak felügyelet és oktatás alá vétetni. Ezen óvodák a Frõbel-féle gyermekkertek mintájára fognak berendeztetni. Szó van még róla, hogy legalább az óvodák vezetõi "szabályszerûen képesített egyének" legyenek és az állás pályázat útján töltendõ be.

Teljes szövegű keresés Ottó, avagy egy gyermek emléke Első Ferenc Józsefet már a Gloriette utcában is, ahol a sárga kerti falon külön emelvénye volt a bécsi detektívnek, mint nálunk az alföldön a kukoricapásztoroknak amely Gloriette utcába az Öreg úr néha szórakoztató beszélgetésre, felvidámodás, váratlan mosolygás végett eljárogatott a Burg-színház művésznőjéhezde a zöldfás, újboros bécsi kiskocsmákban is, ahol az udvaron vagy a korán megérkező őszi legyek miatt, a verandán énekelget a népdalénekes, az úgynevezett sramli, ezeken a helyeken Ferenc Józsefet már régen csak ezzel a szóval nevezték: az Öreg úr.

A német Friedrich Frõbel ben indította útjára Kindergarten mozgalmát, melynek pedagógiai hitvallása a játékra és kommunikációra építõ nevelõ munka- iskolára felkészítõ célzattal. Hazánkban elsõként ben létesült a fõvárosban ilyen intézmény, ám az itt tárgyalt egyesület talán a legkomolyabb Frõbel-féle óvodafenntartó. A Fõvárosi Szegény-Gyermekkert amellett, hogy óvodákat üzemeltetett, ebédet is adott "az intézetet látogató legszegényebb gyermekeknek", hiszen a napközbeni teljes ellátás abban az idõben még ismeretlen ezekben az intézményekben.

Sõt, a szegény gyermekek nyílt szegénygondozására is vállalkozott, amikor téli ruhával látta el õket. Késõbb tovább bõvült az egyesület tevékenységi köre: a kilencvenes évek közepén módosított alapszabály arról szól, hogy: "Az egylet czélja továbbá általa létesített és fenn tartott gyermekmenedékházakban árvaházaiban nyomorból kimentett gyermekeket élelemmel, fedéllel, ruházattal ellátni Mint minden egyesület esetében, e szervezet tõkéjének egyik lehetséges forrása szintén a tagdíj, valamint az adomány, az egyéni adakozás.

Az elõbbi az egyesületek azon típusa esetében nyomott komolyan a latban, melyek társadalmi bázisa széles, vagyis a polgári-kispolgári rétegekre alapozott "tömegegyletek"-nél; itt volt a tagdíjból származó bevételnek egyedül jelentõsége. A Fõvárosi Szegény-Gyermekkert is közéjük tartozik, hiszen bár az évi tagdíj kezdetben egészen ig mindössze két és fél forint, a szervezet tagjainak a száma rendszerint meghaladja a kétezret is: benban pedig A jövedelmek gyors növekedése az egyesületi vagyon három év alatti több mint megnégyszerezõdését vonta maga után: az Ha a Fõvárosi Gyermekkert csak mellékesen gondolt a lelencgondozásra, az ben alapított Budapesti I.

Országos Gyermekmenhely-egyesület kifejezetten ennek szentelte magát. Ha a Gyermekkert-egyesületet tömegszervezetként határoztuk meg, a Budapesti I. Országos Gyermekmenhely-egyesületet elitszervezetként kell számon tartanunk. A szervezet es taglétszáma mindössze fõ, ebbõl 76 az alapító.

A viszonylag magas tagdíj 5 forint ellenére az ekkori 23 forintos bevétel és a szervezet már ekkor több mint 42 ezer forintnyi vagyona más forrásokból kellett hogy származzon.

Nevezetesen: adományokból, ami rendszerint az alapító tagok által tett alapítványok jövedelmét jelenti.

Az ig tartó évtizedekben ilyen alapítvány gazdagította az egyesületet, az alapítók között magánszemélyek éppúgy voltak, mint pénzintézetek.

Dr. Kovács Ilona

A névsort vizsgálva feltûnik az arisztokrácia túlsúlya, mindenekelõtt a Károlyi családé mint elsõrendû alapítóké; ám mellettük sok további történelmi arisztokrata név és nemesített nagypolgár, s más gazdag patrónus neve fedezhetõ fel. Az alapítványokból addig befolyt jövedelem ezer forint, aminek kereken az egyharmada a Károlyi család tagjaitól származik Vargha 8. Az alapítványi bevételek kivételes fontosságát mutatja például az a nézeteltérés is, amely a Rökk Szilárd alapítvány ügyében támadt az egyesület és a fõvárosi tanács között az as évtized végén.

Rökk Szilárd törvényhatósági bizottsági tag ban a gyáralapító társaság felszámolása során felszabadult vagyonból közel 18 ezer forintnyi alapítványt tett az egylet javára.

Késõbb saját vagyonából is forintot adományozott az egyesületnek. Amikor ban meghalt, a fõvárosi tanács kezelésére bízott hagyatéki végzésben mégsem a Budapesti I. Gyermekmenhelyre, hanem a Ranolder-féle gyermeknevelõ intézetre hagyományozott 15 ezer forintot. Mint azt az egylet nevében a tanácshoz írott beadványában özv. Károlyi Istvánné megjegyezte: "ha a hagyatéknál azon jelzés léteznék, Ranolder gyermekmenhely, az csakis tévedésbõl származhat, s annak tulajdonítható, hogy intézetünk gondozói ugyanazon gyülekezetbõl, a Páli Szt.

Mint egy gyermek pillantása. Írások kategóriái

Vinczérõl nevezett irgalmas testvérek közül valók, kik a Ranolder intézetben is vannak alkalmazva". S mivel, szólt tovább érvelése, a fõvárosban az õ egyletük tartja fenn az egyetlen gyermekmenhelyet, a Rökk-féle hagyaték csak és kizárólag õket illeti meg. Annak érzékeltetésére, hogy kik, milyen feltételek között juttathatták be gyermeküket lelencként az egyesület lelencotthonába, idézzünk fel egyetlen, tipikus korabeli esetet.

Kérelmét így indokolta: "Én jelenleg beteges vagyok, biztos keresetforrásom nincs, s csupán napszámból tartom fenn magam; tekintve hogy a napszámba járásomat illetve keresetforrásom után való nézhetést kk.

A születés után

Õ maga ekkor 25 éves, Nyitra megyébõl való, aki 21 évesen elõbb Újpestre, majd két év múltán a fõvárosba költözött. S miután a szülei már évtizedekkel korábban elhaltak, a gyermek apját pedig nem ismeri, nincs kire hagynia másféléves gyermekét. Elõször: pontosan jelzi, hogy milyen társadalmi miliõbõl kerültek ki leggyakrabban a lelencek, akiknek intézményes gondozása az egylet kitûzött célja bevándorolt és megesett leányanyák, akik többnyire házicselédek vagy napszámosok és szüleikhez sem küldhetik gondozásra gyermekeiket.

A másik: a procedúra helyhatósági keretekben indult, mivel a kerületi elöljáróságok mint erre a feladatra kijelölt, felhatalmazott közigazgatási szervek foglalkoztak gyermekvédelmi és szegénypolitikai teendõkkel. A harmadik: a menhelybe utalás "jó elõkészítése" során már meghatározott alapítványi vagy másmilyen pénz igénybevételére történik utalás itt a Rökk Szilárd alapítványra. Ez azért is lényeges, mert a gondozottak zömét háromnegyedét, esetleg kétharmadát nem az egyesület költségén, hanem a fõváros pénzügyi hozzájárulásának a terhére vették fel - legalábbis és között.

Gyermekmenhelyénél is tágabb feladatkörrel. A nemcsak fõvárosi hatókörû társadalmi szervezkedés lelenc- és szeretetházakat létesített éves korú elhagyott gyermekek számára; gondozásba vette a toloncházba került gyermekeket; ingyenes orvosi ellátást nyújtó gyermekkórházat mûködtetett és segélyt folyósított szegénysorsú szülõ nõknek; dajkának helyezte el a gondozásba vett gyermekek anyját stb.

Gyermekmenhely példájánál már megfigyelhettük - alapítványokból, adományokból, sõt kölcsönökbõl állt pl. Károlyi Alajosné több mint 10 ezer forintos kamatmentes kölcsöne ban. A Fehér-Kereszt az elsõ néhány év szerény forgalmát a kilencvenes években sokszorozta meg mûködése minden ágában.

• Google Търсене на книги
• Várólista Dr.
• Típusú légzés

Vagy: amíg ban csak 27 csecsemõt ápoltak az egyesületek kebelében, a következõ évtized elsõ felében többnyire hasnyálmirigy szag a szájból és ben csaknem csecsemõrõl gondoskodtak. Végül, az ingyenes gyógykezelésben részesülõk kezdeti as száma ról ra, ban pedig ra emelkedett. A gyermekágyas nõk legtöbbje a Rókus Kórházban, vagy az I.

Mint egy gyermek pillantása. Írások kategóriái A Gyermek- és ifjúsági kategória havi újdonságai Simonnak A gyermek ott ül apja mellett a díványon, a lámpa fénykörében. Egy kissé még kelletlennek látszik, arcáról még nem tűnt el az utolsó durcás fintor. Lélekben még félig-meddig a számítógép képernyője előtt ül, ahol egy perce még lopott terepjáróval száguldott egy nyaktörő hegyi úton, vagy egy virtuális mocsár szimulált békájával szúnyogokat és legyeket fogott. Most azonban az apa kézmozdulata a térdén fekvő könyv négyszögére irányítja pillantását, és a gyermek, feledvén a képernyőt, immár vonakodás nélkül, fennhangon olvassa: "Huszonegyedik fejezet.

Ami tükrözi, hogy szinte kizárólag a szegény néprétegekhez tartozó nõk szültek kórházban. A lelencgondozás számadatai fényt vetnek a zárt gyermekvédelem egy igen különös vonására: a bérdajkaság intézményének korabeli dominanciájára.

Az egyesület ban gyermeket vett föl, s ebbõl dajkaságba kihelyeztek at. Az õ halálozási arányszámuk pedig mindig is ijesztõen magas, magasabb, mint a családjukban gondozott újszülötteké, tartozzanak akár a legalsó társadalmi rétegekhez. Ezek voltak a zárt csecsemõ- és gyermekvédelem legfontosabb budapesti társadalmi szervei, elõtt egyedül az õ tevékenységük volt hivatva enyhíteni a viharos urbanizáció okozta súlyos szociális gondokat.

Ha visszagondolunk a mûködésüket jelzõ már idézett számadatokra, meggyõzõen hat a megfogalmazás: abban a nagyvárosban, ahol a népességszám a városegyesítés nyomán ezerrõl a kilencvenes évtized közepére több mint a duplájára, ezer fölé emelkedett, s ahol a roppant mérvû bevándorlás eredményeként az újszülöttek mintegy negyede volt törvénytelen gyermek, akik között a halálozás átlag fölötti az es, as években egyébként ezer újszülött közül átlagosan is több mint egy éves kora elõtt, további ötéves koráig elhalt Katus 29 - szóval ilyen körülmények között a csak néhány száz, vagy akár néhány ezer fõt gondjaiba vevõ, nemegyszer csupán vidéki bérdajkához továbbító lelencgyámolítás a semminél alig lehetett több.

Mint egy gyermek pillantása

A helyzet súlyossága, a demográfiai veszteség túlontúl szembeszökõ fõvárosi tényei, a különösen a csecsemõket és kisgyermekeket sújtó nagyvárosi szociálpolitikai vákuum "botránya" maguk is szerepet játszottak abban, hogy az állam a század legvégén kezdte feladni korábbi passzivitását. De mielõtt ezt megvizsgálnánk, vessünk legalább egy futó pillantást a csecsemõ- és gyermekgondozás másik fõ területére, a nyílt gondozás gyakorlatára.

A nyílt gyermekgondozás elõtt Ha a zárt - intézeti - csecsemõ- és gyermekvédelem tevékenységét szûkkörûnek ítéltük, még szigorúbb bírálatra ad okot a nyílt, vagyis segélyezésként gyakorolt gondoskodás.

Igaz ugyanakkor, hogy ez a fajta ténykedés gyakorta követhetetlen, mivel a gyermekek, a szociális gondoskodásra szoruló kiskorúak a községi szegénypolitika tárgyaként megkülönböztetés nélkül szerepelnek a közsegélyezettek között. Mind az es ún. Fõvárosi törvény, mind az