Gyurusfergek emesztorendszere
Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói. Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk. A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít.
Elhalt szerves maradványokkla táplálkozik. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szervesanyag-tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok. Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni.
Teljes szövegű keresés Férgek Vermes, l.
A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. A földigiliszta teste hosszúkás henger alakú, ami számos szelvényre tagolódik. Testének elülső fele vastagabb, kerekebb, a hátsó - véknyabb.
Vírus és baktérium: Mi a különbség, és kit érdekel egyáltalán? - csak egyszerűen
Szine barnás-vöröses. A Nereistől eltérően a feji testtáj fejletlen, nincsenek oldalsó kinövései paropódiumai.
Gyűrűsférgek
Sertéik apró szőröcskéik vannak, négy pár minden szelvényen, és hozzátapadnak az oldalához hátra felé mutató trichinosis húsfeldolgozás. Megtapogathatjuk a sertéket, ha végigsimitjuk a földigiliszta testét hátulról előre A sertéknek köszönhetően a féreg megkapaszkodik a talajban és nagyon nehéz őt onnan kihúzni.
A test elülső végéhez közelebb jól kivehető egy világosabb rész - a nyereg.
A nyerget alkotó szelvények a szaporodásban játszanak szerepet. Kültakaró A testet kívülről egyrétegű hám borítja, mely sejtjei között nagyszámú mirigysejtet találunk. Különösen sok mirigysejt van a nyereg tájékán.
A mirigysejtek által kiválasztott nyálka nedvesen tartja és síkosítja a kültakarót. Ez segíti a talajban való mozgásban és megvédi a sérülésektől.
Támasztás és mozgás A bőrt alkotó hámsejtek alatt akárcsak a Nereisnél a földigilisztánál is két izomréteget találunk.
A bőrizomtömlővel történő mozgás igen érdekes. Az állat testének egyik szakasza először megnyúlik, majd sertéivel megkapaszkodik a talajban.
Navigációs menü
Ezt követően a gyűrűk összehúzódnak, és maguk után vonják a következő testszakasz megnyúlt gyűrűit. Ez a megnyúlás és összehúzódás szakaszokban hullámzik végig az állat testén, így halad vele előre vagy hátra.
Az ilyen mozgástféregmozgásnak nevezzük. A bőrizomtömlő alatt található a testüreg, amit a belső hám válaszfalakkal tagol szelvényekre.
Legfrissebb tételek
A testüreg végzi a helminth invázió jellemző megtámasztását. Az enzimek hatására a táplálék véglegesem megemésztődik és felszívódik a bélfalon át a vérbe. A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik. Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért.
A gyürűsférgek vére lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék. A vér szállítja a tápanyagokat és a gázokat oxigént, szén-dioxidot. A vér egyúttal részt vesz az anyagcsere-termékek eltávolításában.
Légzőrendszer A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük. A földigilisztánál a gázcsere a testtakarón át történik. Úgy tartják, hogy azért jönnek fel eső után a felszínre, mert a föld alatti járataik megtelnek vízzel és nem tudnak megfelelően lélegezni. Kiválasztószerv- rendszer A gyürűsférgek gyurusfergek emesztorendszere speciális szervekből, úgynevezett metanefridiumokból áll.
A metanefridiumok valamennyi szelvényben megtalálható páros kiválasztócsövecskék. A metanefridiumok tölcsérszerüen kiszélesedő, csillós végükkel az egyik szelvénybe, másik végükkel a külvilágba nyílnak, de már a következő szelvényből. A gyürűsférgek idegrendszere egy pár garat fölötti idegdúcból és azt a hasdúclánccal összekötő két idegtörzsből áll, amelyek körülölelik a garatot.
Gyurusfergek emesztorendszere hasdúclánc két párhuzamosan futó, egymással helyenként összeolvadó idegtörzsből áll.
Ezeken az idegtörzseken minden szelvényben egymással nagyrészt összeolvadt gócok dúcok találhatók. A garat fölötti idegdúcok, a garat körüli idegtörzsek és a hasdúclánc képezi a központi idegrendszert, amelytől a férgek szerveihez és szöveteihez számos ideg fut le.
Az utóbbiak képezik a környéki vagy perifériás idegrendszert. A soksertéjűektől eltérően a kevéssertéjű gyűrűsférgek érzékszervei nem fejlettek.
- Népi gyógyszerek férgekkel szemben
- Az aszcariasis valós száma
- Horoghernyó fertőző betegségek
- Kelkáposzta krémleves
A testtakaróban szétszórt érzősejteken kívül a gyűrűs férgeknek vannak tapintó szerveik — bajuszkáksörtékvegyi érzékszerveik szaglógödröcskéklátószervként pár fényérzékelő sejt szolgál, amik által a féreg csak a fényt és sötétséget tudja megkülönböztetni.
Ivarszervek és szaporodás A Kevéssertéjűek hermafroditák. Az elülső testrész pár szelvényében hím ivarszerveket az ábrán sárgávalaz utánuk következőkben női ivarszerveket az ábrán feketével találunk.
Tartalomjegyzék
Az ilyen felépítés lehetetlenné teszi az önmegtermékenyítést, párosodniuk kell. Amikor a fejlődés befejeződik a burok megreped és előbújnak az apró földigiliszták. Az ilyen fejlődést közvetlennek nevezzük, mert nem megy végbe nincs közbevetve semmilyen más fejlődési állomás, és a kikelő egyed nagyon hasonlít a kifejlett állatra.
A földigiliszta fontos szerepet játszik gyurusfergek emesztorendszere talajképzésben, amit elsőként Charles Darwin fedezett fel. Ez azzal függ össze, hogy a földigiliszta hosszú járatokat váj a talajban gyurusfergek emesztorendszere földigilisztajáratot 8 m mélyen a földfelszín alatt is.
Az ilyen járatoknak köszönhetően a levegő és a víz a benne oldott tápanyagokkal könjiysbben eljut a növények gyökérzetéhez.
Blogarchívum
Megjegyzendő, hogy 1 m2-nyi felszín alatti talajban a gilisztajáratok összhossza elérheti a 8 km-t. Azzal, hogy a földigiliszta járatokat fúr, porhanyítja, fellazítja a talajt, elősegítve a gyökerek növekedését még a tömör például agyagos talajokban is. A földigiliszta megmozgatja a talajt, amikor az alsó rétegeket felülre, a felsőket pedig alulra viszi. A földigiliszták egyedszáma hektáronként elérheti akár a több milliót.
Gyűrűsférgek törzse
Ebből is látszik, hogy a földigiliszta jelenléte gyurusfergek emesztorendszere a talaj termékenységét, egyúttal azt is jelzi, milyen a talaj állapota. Jelenleg az a helyzet, hogy a földigiliszta védelemre szorul, ugyanis csökkenhet az egyedszáma a műtrágyák és növényvédőszerek alkalmazása következtében. Nyolc földigilisztafajt bejegyeztek az egykori Szovjetunió Vörös Könyvébe, kettő pedig Ukrajna Vörös Könyvében szerepel.
Nadályok osztálya. Az osztály képviselői édesvizekben, tengerekben, egyes esetekben a szárazföldön elterjedtek. Vannak közöttük apró állatkákkal férgekkel, puhatestüekkel táplálkozó és a gerinces állatok vérét szívó ragadozók.
A nadályok testén akárcsak gyurusfergek emesztorendszere kevéssertéjűekén alig találni sertéket. Kívülről gyurusfergek emesztorendszere kutikula borítja bőrüket, amin jól kivehetők a gyűrűk. Érdekes, hogy ez a gyűrűzet nem felel meg a belső szelvényezettségnek. Nyereg nem fedezhető fel rajtuk. A nadályokra az jellemző, hogy két szívókájuk van: az elülső, amelynek alján a szájnyílás található, és a hátsó.
Ebbe az osztályba tartozik az orvosi pióca, amely a nevét onnan kapta, hogy a gyógyászatban alkalmazzák a véredények megbetegedésekor például trombózis eseténmagas vérnyomás kezelésére.
Ez úgy történik, hogy a nadályokat a beteg testének meghatározott részére helyezik, gyurusfergek emesztorendszere az állatka kiszívja a vért, amelynek pótlására a belső szervektől megindul a véráram, így csökken a vérnyomás, a páciens állapota javul.
Ezen kívül van még egy fontos dolog: a pióca nyálmirigyei egy igen értékes anyagot, hirudint termelnek, ami gátolja a véralvadást. A sebhely, ami a pióca szívókájának tapadási helyén képződött, hosszú ideig nem heged be. A hirudin elősegíti a véredényt elzáró és a normális vérkeringést akadályozó alvadék tromb felszívódását.
Elakadtál? Ők segítenek!
Napos, meleg időben a part közelében les zsákmányára. Rejtekhelyéről az áldozat által keltett vízmozgás csalja elő. Keskenyebb testvégének tapadókorongjával ráakaszkodik a gerincesekre.
