Galandférgek osztalya

Galandférgek Cestoda Közel három és fél ezer, az élősködő életmódhoz magasfokúan specializálódott féregfaj tartozik ebbe az osztályba.

Testük általában fehér, sárgás vagy szürkés árnyalatú. Méregtelenítő tabletták a gyógyszertárból galandférgek testfelépítése sok szempontból eltérhet az előzőekben tárgyalt két osztályétól.

Állattan | Digitális Tankönyvtár

A gazdaállat speciális, de viszonylag állandó belső környezetéhez adaptálódtak. A galandférgeknek több olyan szerve visszafejlődött, eltűnt, amely a feltételezett örvényféregszerű ősöknél még megvolt. Leegyszerűsödött testfelépítésük jó példa arra, hogy az evolúció során nemcsak egyre bonyolultabb, hanem egyszerű szervezetű fajok is kialakulnak.

Testük általában három részre tagolható. Speciális testrészük a fej scolexamely a megkapaszkodást szolgálja.

Rajta szívógödrök, szívókák, horgok, tüskeszerű nyúlványok lehetnek. Tipikus esetben a scolex után van egy nyaki germinatív zóna, amely az új ízeket proglottis hozza létre Hosszú, lapított testük kevés kivételtől eltekintve galandférgek osztalya tagolt. Az egyes ízek találkozási helyét egy felszíni barázda, és a vékonyabb izomzat jelzi. Az ízekre tagolt test, az ízek láncolatának neve a galandférgek osztalya.

Minden új proglottisz megjelenésével párhuzamosan a régebbiek hátrébb kerülnek, és a bennük található ivarszervek fokozatosan fejletté válnak. Testük védőburka tegumentum az előző taxonoknál megismert alapfelépítéshez hasonló A felszíni szinciciális plazmaréteg számos nyúlványt visel.

Ennek elsődleges szerepe feltehetően a felszívó felület növelése. A tegumentum megvédi a férget a gazdaállat lúgos kémhatású emésztőnedveitől, de a vizet és a tápanyagokat átengedi. A galandférgek a pH szempontjából jó tűrőképességűek. Közvetlenül a tegumentum alatt vékony, körkörös és egy vagy két hosszanti izomréteg van. A kültakaró alatti parenchimát külső és belső rétegre tagolják az ott lévő erősebb hosszanti és körkörös izomkötegek.

Néhány dorzoventrális izomköteg is megfigyelhető.

Laposférgek kültakarója és mozgása

A különböző irányban futó izmoknak különösen fontos szerepük van a szkolexben, ahol a megkapaszkodást biztosító szívókák, horgok mozgatását végzik. Bélcsatornájuk valamennyi fejlődési állapotukban hiányzik, a tápanyagokat teljes mértékben a kültakarón át veszik fel. Lehetséges, hogy a gazdaállat bélcsövének belső falába befúródó szkolex olyan anyagok felvételére is képes, melyre a proglottiszok nem.

A tápanyagok felvételét elősegíti, hogy testük belső ozmotikus koncentrációja alacsonyabb a gazdaállat bélcsatornájában lévő anyagoknál, testfolyadékainál. Testüknek magas a glikogéntartalma. A zsírsavtartalom a glikogén anaerob bontásából származik.

1. Hatméteres galandféreghez vezetett a nyers marhahús imádata
2. Tabletták férgek megelõzésére
3. Hatméteres galandféreghez vezetett a nyers marhahús imádata Origo
4. Galandférgek – Wikipédia

A gazdaállat bélcsatornájában lévő szénhidrátok fokozzák a növekedésüket és a petetermelést. A fehérjék esetleges hiányát jól elviselik. Gázcseréjük a kültakarójukon keresztül megy végbe.

Az oxigént felhasználják, ha rendelkezésre áll, de az anaerob légzés dominál. A glikogén anaerob lebontásakor galandférgek osztalya és különböző szerves savak keletkeznek. A kiválasztó szervrendszer gyűjtőcsatornái a test két szélén, dorzo- és ventrolaterálisan futnak végig, hozzájuk galandférgek osztalya a lángsejtekben végződő csatornácskák.

Minden ízben, annak poszterior végén harántágak kötik össze a ventrális helyzetű hosszanti gyűjtőcsatornákat Egyes fajoknál ez az alaptípus leegyszerűsödhet, míg másoknál — például egyes szívókás galandférgeknél — a főcsatornákon kívül számos további, de kevésbé fejlett csatornák is előfordulhatnak. Idegrendszerük központja, a szkolexben lévő ideggyűrű- és idegsejtcsoport. Ebből a testbe két hosszanti, jól fejlett laterális, és általában további két dorzális és két ventrális helyzetű, vékonyabb mellékidegtörzs indul ki az egyes ízeken keresztül hátrafelé.

Minden íz legalább egy harántirányú összekötő ideggyűrűt tartalmaz. A szkolexben a kétlebenyű agydúc a transzverzális komisszúrák révén a legfejlettebb laterális törzsekhez és az ott lévő ideggyűrűhöz csatlakozik.

• A talaj által átadott helminták kontrollprogramja
• Brehm: Az állatok világa / III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)
• Kertészet/Férgek/Simafejű galandféreg – Wikikönyvek

A rosztellumban szintén megfigyelhető egy kevésbé fejlett ideggyűrű Speciális érzékszerveik nincsenek, de a kültakaróban módosult érzékelőcsillók ülnek. Az érett ízek fejlett izomzatot, parenchimát és ivarszerveket tartalmaznak. Az utolsó, legérettebb, esetleg már leváló ízekben viszont gyakorlatilag csak a pete tárolására szolgáló, megnövekedett uteruszt és a parenchimát lehet megtalálni.

Szinte valamennyi galandféreg hímnős. Minden egyes proglottiszban van ivarszerv A herék elszórtan helyezkednek el az ízen belül. A cirrusz alakja, tüskézettsége faji jellegzetesség.

Francia szívféreg - csak egyszerűen

A petefészek többnyire páros, elágazó felépítésű. Az ootype üregéből nyíló uterusz a legtöbb fajnál igen nagy, alakja fajra jellemző alakú, zsákszerű, elágazó vagy hálózatos felépítésű.

A belőle kiinduló vagina az ivarnyíláshoz vezet, rajta a párzás során felvett spermiumok tárolására galandférgek osztalya ondótartály lehet. Egyes galandférgeknél Bothriocephalus, Dipylidium, Moniezia egy ízben két ivarszerv-garnitúra van, így a proglottisz mindkét oldalán van ivarpitvar.

A hím ivarkészülék általában előbb válik éretté, így a petesejtek megtermékenyítése többnyire egy ízen belül nem megy végbe. Általában két egyed termékenyíti meg egymást galandférgek osztalya, vagy ugyanazon egyed két íze között történik megtermékenyítés. A megtermékenyített peték az ivarnyíláson át jutnak ki a külvilágra, vagy a testvégen lévő petékkel telt íz válik le a sztrobiláról. Azok a fajok, melyek uteruszukból folyamatosan adják le a petesejteket, és így az ízek nem válnak le rendszeresen, hosszúra megnőtt sztrobilával rendelkeznek.

• Medve hús paraziták
• Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
• III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

A peték általában igen ellenállók a környezeti hatásokkal szemben, gyakran hónapokig fertőzőképesek maradnak. Kevés kivételtől eltekintve valamennyi galandféreg fejlődéséhez legalább egy, és általában gerinctelen köztigazdára van szükség. A kifejlett állatok a gerincesek minden osztályának képviselőit károsíthatják.

Legújabb írások

Az emberek is fertőződhetnek. Erre főleg a trópusi területeken, a paraziták fejlődéséhez kedvező táplálkozási szokások és a higiéniás körülmények miatt kerülhet sor. Tagolatlan galandférgek Caryophyllidea Az ide tartozó fajok teste a többi galandféregtől eltérően nem ízekből áll, hanem tagolatlan, szalag alakú.

Fejükön valódi értelemben vett szívógödröket, szívókákat nem viselnek. Az elülső testvég formája legyezőszerűen kiszélesedő, gyakran csipkézett. Főleg édesvízi halak élősködői. Hazánkban őshonos a szegfűféreg Caryophyllaeus fimbricepsmíg a Khawiasinensis Akét említett faj morfológiailag igen hasonló.

Kiszélesedő feji végük fodrozott, virágszirmokra emlékeztető nyúlványokat visel. A szikmirigyek a test szélein, az uteruszban tárolt peték a galandférgek osztalya régióban helyezkednek el. Köztigazdával fejlődnek. Aférgek a halak bélcsatornájában élnek, ahonnan a petéik a bélsárral jutnak ki a vízbe. Akialakuló lárva coracidium a csővájó férgek, leggyakrabban a Tubifex tubifex testébe kerül, ahol belőle a procercoid, majd a plerocercoid lárva jön létre.

Ahal testébe a fertőzött Tubifex elfogyasztásával kerül galandférgek osztalya a plerocerkoid lárva. Aféreg a hal bélcsatornájában éri el az ivarérettségét. Abélben hámsérüléseket bélgyulladást okoz, a halak lesoványodnak, súlyosabb esetben a fiatal halak elhullanak. A szívógödör falában nincs jól fejlett, erős, elkülönült izomzat, az csak a bőrizomtömlő kismértékben módosult része. Galandférgek osztalya sztrobilát felépítő ízek többsége azonos fejlettségi állapotban van.

Egyes fajoknál a test tagolatlan, az ízek határa galandférgek osztalya. Az uteruszuknak általában a ventrális oldal középvonalában külön kivezető nyílása van. Fejlődési ciklusuk során petéik a végleges gazda bélsarával kerülnek a vízbe.

Itt kialakul a koracidium lárva, galandférgek osztalya csillókkal rendelkezik, de hat kapaszkodóhorga is van Az első köztigazda, általában alacsonyabb rendű rák testüregében ebből procerkoid lárva jön létre, míg a második köztigazdában vagy ennek hiányában, a végleges gazdában a plerocerkoid fejlődik ki.

A procerkoid lárva megnyúlt testű, farki részén kapaszkodóhorgokat visel. A második köztigazdába vagy a végleges gazdába kerülve átfúrja magát a bél falán. Ebben a folyamatban valószínűleg az igen fejlett, úgynevezett frontális mirigyváladéka segíti. Megtelepszik az izomzatban vagy a testüregben.

Keresés űrlap

Átalakul megnyúlt testű plerocerkoiddá, amelynek feji végén már kialakul a szkolex. Az ivarszervek kivételével valamennyi, a kifejlett állatban is meglévő belső szerv kezdeménye megtalálható benne.

Az ivarszervek csak a végleges gazdába kerülve alakulnak ki. A végleges gazda az egyetlen vagy a második köztigazda elfogyasztásával fertőződik, ahol a plerocerkoid kifejlett féreggé alakul. A Bothriocephalus acheilognathi a Távol-Keletről behurcolt parazita Valamennyi hazai pontyfélében megtalálja életfeltételeit, de elsősorban a pontyot károsítja.

Jellegzetes formájú szkolexén két sekély üregű, megnyúlt alakú szívógödör van, amelyek segítségével megtapad a hal belében. A kifejlett alakok teste 15—20 cm hosszú lehet. Mechanikusan károsítják a bél nyálkahártyáját, gyulladásos folyamatot okoznak.

Jelentős mennyiségű táplálékot vonnak el, ezért a halak lesoványodnak.