Fergek pelda
- Alultápláltságot jelent.
- A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat.
- Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok.
- Tankcsapda jónnek a férgek cd
Laposférgek A laposférgek a törzsfejlődés során a szervek kialakulásának szintjére jutottak és testük több sejtrétegből áll.
Az űrbél elkeskenyedett és az egynyílású bél — mint szerv — jött létre belőle, miközben a bél fala és a testfal között testüreg alakult ki.

Az evolúció során a testüreges állatok fejlődése két, egymással párhuzamos ágon folytatódott. Az egyik csoportban az űrbél nyílása maradt a szájnyílás, ezeket az állatokat ősszájúaknak nevezzük; fergek pelda a csoportba tartoznak a laposférgek is.

A másik csoportnál a szájnyílás nem az űrbél nyílásából, hanem paraziták hering fotók helyen — általában az űrbél nyílásával ellentétes póluson alakult ki, őket újszájúaknak nevezzük róluk később írunk. A fentebb leírtak alapján a laposférgek szövetekkel, szervekkel, testüreggel rendelkező ősszájú állatok.
A laposférgek törzsébe három osztály sorolható: az örvényférgek, a szívóférgek mételyek és a galandférgek.
6.3. Laposférgek
Az egynyílású bélcsatortán történik a táplálék felvétele és a salakanyag leadása is. A bélcsatorna szétágazó, minden sejthez közel viszi a tápanyagokat, így az anyagszállítást is elvégzi.

Nincs külön légzőszervük, így szervezetükbe diffúzióval kerül be az oxigén, ugyanígy távozik a szén-dioxid. Mivel a tápanyagokat fergek pelda béledényrendszer egészen a sejtek közelébe juttatja, a légzési gázok pedig diffúzióval jutnak be és ki a laposférgek szervezetébe, így nincs szükségük keringési szervrendszerre.
A nem élősködő, szabadon mozgó laposférgek például fergek pelda örvényférgek a vizek aljzatain mászkálnak vagy úsznak, ezért először a feji végüket érik ingerek a környezetükből, ennek következtében az idegsejtek nem egyenletes elosztásban vannak a laposférgekben, hanem elöl — a feji végükön — csoportosulnak, úgynevezett dúcokat alkotnak.
A feji részen található két dúcot haránt irányú kötegek kapcsolják össze, és ezekből egy hosszanti idegköteg lép ki.
A laposféreg testfelépítése forrás: sulinet. Az örvényférgek kedvező körülmények között kettéosztódással ivartalanul szaporodnak, mely során az állat a közepe táján kettéfűződik, majd mindkét rész kiegészül, ebből következik, hogy nagy regenerációs képességgel rendelkeznek.
Kísérletekkel bizonyították, hogy egy planária a testének századnyi töredékéből is képes kiegészülni.

Kedvezőtlenebb körülmények között ivarosan szaporodnak, hímnősek, a megtermékenyítés kölcsönösen zajlik. A hazánkban élő laposférgek példafajait a 7.
Bélférgesség A bélférgességről röviden Általánosságban elmondható, hogy a férgek kétféle állapotban lehetnek jelen az emberi szervezetben.