Echinococcus emberi parazita


Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Parazitafertőzések » Tömlőférgesség echinococcosis, Echinococcus A tömlőférgességet voltaképpen három galandféregfaj: echinococcus emberi parazita Echinococcus granulosus, az E. E férgeket tömlőférgeknek nevezik, felfedezőik - sorrendben -: BatschLeuckartvalamint Rausch és Bernstein A betegség a zoonózisok csoportjába tartozik, állatról emberre terjed. Európa déli vidékein a kutya-bárány ciklus, a nyugati országokban a kutya-ló, a keleti országokban a kutya-sertés ciklus a jellemző.

Terjedésükben az erdei rágcsálók-róka ciklusnak van meghatározó szerepe. Terjedésében a trópusi erdőkben élő nyúl és hiéna ciklusának van fő szerepe. A tömlőféregfajok előfordulásáról nincsenek megbízható adataink. Az állatok fertőzöttségének rutinszerű megállapítása lehetetlen, a diagnózis alapjául szolgáló petevizsgálat nem ad megbízható eredményt, mert a rokon fajok petéi igen hasonlóak egymáshoz.

Az emberi tömlőférges fertőzések felderítését nehezíti, hogy a betegség akut szakaszának nincsenek klinikai tünetei.

Bélférgek, bélférgesség

Így arra rendszerint csak más célból végzett vizsgálatok például ultrahang- és röntgenvizsgálat derítenek fényt, esetleg csak a kórboncnok veszi észre a féreg jelenlétére utaló tömlőket. Az Európában is előforduló E.

mint egy éven belül a gyermeket proglistálni férgek gyógyszerei felnőtteknél népi gyógymódokkal

Kerekded, milliméter átmérőjű petéi a kutya székletével ürülnek. A pete vastag burkában a lárva úgynevezett oncosphaera formában van. Az embert a szájon át bejutó peték fertőzik.

Betegség megnevezésének szinonímái:

A burokból kiszabaduló lárvák a bélfalba furakodnak, és a vérkeringéssel a májba, a tüdőbe és más szervekbe jutnak. Ahol megtelepednek, ott körülbelül fél év alatt tömlő Echinococcus hydatidosus fejlődik. A tömlőben újabb, úgynevezett leánytömlők fejlődnek, ennek következtében idővel akár gyerekfej nagyságot is elérhet.

Végső gazdája a farkas és a róka.

Echinococcus antitest (IgG)

Petéi és fejlődési ciklusa megegyeznek az E. Az emberi megbetegedést okozó lárva neve Echinococcus alveolaris.

egy és kétemeletes paraziták hogyan kezeljük a parazitákat a szemén

A szervezetben nem képez tömlőt, többnyire a májban fejlődik, ott a májszövetet károsítva szivacsszerű masszaként terjeszkedik tovább a nyirokutak mentén. A vérkeringés révén áttéteket hozhat létre a tüdőben és az agyban. Több évig is eltarthat, így érthető, hogy a betegség felismerésének esélye a fertőzött életkorával növekszik. A fiatalkori fertőzések kis méretű tömlői még nem okoznak tüneteket.

A későbbiekben azonban - a megtámadott szervre jellemzően - súlyosabb tüneteket is okozhatnak.

férgek eltávolítása a testtablettákból dechinel féregtabletta

A féreg támadásának fő célpontja a máj, az esetek százalékában ebben találják meg a tömlőket. A tüdőt százalékban éri ez a fertőzés, s igen ritkán, de előfordul a lép, a vese, a szív, a csontok és az agy károsodása is. A máj tömlőférges fertőzésére jellemző a férgek a székletben a gyermek tablettákban fájdalom, az állandó hányinger, valamint a máj megnagyobbodása.

A echinococcus emberi parazita kórforma a tömlő felrepedésekor - például baleset alkalmával - fellépő anafilaxiás sokk, amely gyakran halálos kimenetelű.

Minden negyedik beteg májtömlője mellett a tüdejében is hordozza a féreg által keltett tömlőket. Az elsődleges tüdőtömlő általában nem okoz tüneteket, de ha a tömlő megsérül vagy echinococcus emberi parazita felreped, echinococcus emberi parazita köhögést, légzési nehézségeket okoz. A tömlő tartalma a köhögéssel kiürülhet, s ennek eredménye ritkán spontán gyógyulás lehet, de előfordulhat az is, hogy a szabaddá vált élősködők a szervezet más helyein telepednek meg, és ott másodlagos tömlőképződést indíthatnak el.

Azokban az országokban, ahol a tüdőtuberkulózis felismerésére rendszeres szűrővizsgálatot végeznek, könnyebben ismerik fel a tömlőférges fertőzést is. Az agy, a vese, a csontok fertőzése többnyire másodlagos; és a tünetek a tömlők lokalizációjának megfelelően jelentkeznek. Például a csontok tömlőférgessége gyakran jár spontán törésekkel, a betegség kimenetele gyakran súlyos, amputációval végződik.

Tünetei rosszindulatú daganatra emlékeztetnek. Ennek a betegségnek hazai eredetű előfordulásával még nem találkoztunk. A nálunk is előforduló tömlőféregfaj által okozott betegség kezelésében az elsődleges megoldás a tömlők sebészeti úton való eltávolítása.

Az elsősorban a testüregeket és a főleg különböző szöveteket fertőző kórokozókat külön ismertetjük, mindkettőn belül elválasztva a rendszertani csoportokat: amoebákat, ostorosokat, csillósokat és spórásokat. Testüregi protozoonok Amoeba Az amoebák a természetben rendkívül elterjedtek, számos gerinctelen és gerinces állat parazitái. Állábakkal pseudopodium mozognak, és bekebelezik táplálékukat. A sejtek nem rendelkeznek organellumokkal.

A nem operálható betegek esetében a mebendazol- vagy az albendazol-készítmények hosszú ideig tartó, periodikus adagolásától várhatjuk a beteg egészségi állapotának jobbra fordulását. A tömlőféreg átvitelében meghatározó szerepe van a helyi adottságoknak: a természeti környezetnek, az ott élő gazda- és közvetítő állatoknak, valamint a lakosság szokásainak és higiénés magatartásának.

Hazánkban szinte kizárólag az E.

erős tabletták a parazitákhoz és tojásukhoz paraziták kezelése a hasnyálmirigyben

Terjedésében a háztáji sertés- és juhállomány, valamint a kutya játszanak szerepet. A haszonállatok nagyüzemi tenyésztése csökkenti a fertőzés veszélyét, mert a zárt térben tartott állatok csak elvétve találkozhatnak kutyákkal. Ellenben növeli a fertőzés esélyét a hivatalos hűsvizsgálaton kívül eső házi sertésvágás terjedése. A falvakban sok helyütt még ma is szokás, hogy a levágott sertésből kimetszett tömlőt a kutyák elé vetik, s ezáltal akaratlanul is terjesztik a fertőzést.

A sertésvágási szokásoknak a tömlőférgesség terjedésében játszott szerepét igazolják a fertőzés időszakosságát bizonyító megfigyelések. A haszonállatok fertőződése bizonyítottan a tavaszi hónapokra esik, amikor a téli disznóvágások idején megfertőződött kutyák féregpetéket kezdenek üríteni.

EXTRA AJÁNLÓ

A kutyák ürülékével a talajra és a növényekre kerülő peték egy része a legelő, turkáló állatok gyomrába jut. Feltehetőleg az embereket is jórészt ebben az időszakban éri a fertőzés. Az ember fertőződésének azonban van egy másik, valószínűleg gyakoribb formája is, amely a kutyákkal való szoros kapcsolat következtében alakul ki.

  • A Wikimédia Commons tartalmaz Echinococcosis témájú médiaállományokat.
  • Helminták milyen betegségek
  • Paraziták a májban, hogyan lehet eltávolítani
  • Turisztikai turbina paraziták szöveg
  • A végállomás a kutyák vékonybele, ahol a parazita már kifejlődött galandféregként keseríti meg hordozója mindennapjait.
  • Egyadagos gyógyszer az emberek parazitáira

A kutyák székletével ürülő petékből sok az állat szőrzetéhez tapad, és a kutya simogatása közben az ember kezére, onnan a szájába kerülhet. A tömlőférgesség vizsgálata során nem nélkülözhető a röntgen- az ultrahang- vagy a számítógépes rétegröntgenvizsgálat eredménye. A parazitológiai laboratóriumi módszerek nagy segítséget adhatnak a diagnózis felállításában. A közvetlen módszerrel az Echinococcus-tömlő spontán repedése következtében a vizeletben, a köpetben és másutt mikroszkóppal kimutathatók a parazita darabjai.

A közvetett módszerrel - különféle szerológiai reakciókkal - lehetőség van a parazita ellen termelődött antitestek meghatározására. A fertőzés elleni védekezés lehet egyéni vagy az állategészségügyi szervek által irányított regionális védekezés. Az egyéni védekezés alapja, hogy a kutyákkal való bánás közben betartsuk az alapvető higiénés rendszabályokat. A szervezett megelőzésben fontos teendő a kutyák időszakos kezelése az e célra megfelelő féregölő szerekkel, továbbá a vágóhídi húsvizsgálat, továbbá, hogy a vágás során felfedezett tömlőket azonnal megsemmisítsük.

Echinococcus, tömlőféreg.